Ez az elfelejtett filmek blogja.

Olyan a rég- és közelmúltban, vagy akár napjainkban készült filmek ezek melyeknek roppant kicsi az esélye arra, hogy belátható időn belül meg- vagy újranézhetőek legyenek nálunk valamely televíziós csatornán vagy magyar nyelvű dvd-n.

Olyan filmeket válogatok, melyeket valamilyen – jóllehet meglehetősen szubjektív – szempontból érdekesnek tartok. Talán mások érdeklődését is fölkeltem irántuk.

A filmeket időnként, muszáj újranézni.
Biztonságosan kell mozognunk abban a közegben is, amely nem a kortárs film nyelvén íródott.
Csak akkor derülhet ki, hogy vannak filmek, amik kimaradtak ugyan a filmtörténeti értékelésekből, de ma is használható információt hordoznak számunkra és vannak filmek melyek elismert mesterművek, mégis reménytelenül eljárt felettük az idő.

Igyekszem havonta egy filmet bemutatni. Mindegyik film letölthető, magyar felirattal.
Ez az én elveszett mozim.
Jó mozizást!



2018. március 15., csütörtök

A forradalom angyalai



Elfogult vagyok Fjodorcsenko filmjeivel.
Itt a blogon a „Sármányok” és „A mezei marik égi asszonyai” már szerepelt.
Talán ezt is érdemes megnézni.
Okoskodásom helyett olvassátok el Szergej Szicsov 2015-ben a film bemutatása után folytatott beszélgetését a műről annak alkotójával.


Szergej Szicsov
A film a Kazim felkelés valós történetén alapul. Ön, hogyan szerzett erről tudomást, vagyis, hogyan indult a filmje?

Alekszej Fjodorcsenko
Úgy kezdődött, hogy tíz évvel ezelőtt, 2005 januárjában megérkeztem az én első filmfesztiválomra Hanti-Manszijszkba az „Elsőként a Holdon” c. filmemmel. Ott a „Jugra völgy” szálló udvarán állt egy sátor. Ebben hantik szórakoztatták a fesztivál vendégeit - szarvast, fagyott halat készítettek. Én mindegyiket nagyon szeretem és ott maradtam két napig. A vetítésekre nem is mentem, csak ültem ott, ittam a húslevest és ettem a nyers húst. Közben beszélgettem a családdal, Moldanovékkal, ők egy nagyon híres nemzetség Jugrában, és meséltek nekem a nagyapjukról, aki egyike volt a kazimi felkelés szervezőinek. Persze, ahogy az oroszok 99%-a, én sem tudtam erről semmit. Nagyon felkeltette az érdeklődésemet, hát hogyne - a sámánok felkelése a szovjethatalom ellen! Elmentem a hanti-manszijszki Ugor Intézetbe. Eltöltöttem ott néhány napot, összeszedtem mindent ami megjelent a témában, bár nagyon keveset találtam. Elhoztam magammal pár tanulmányt, néhány cikket és két könyvet. Ez Tatyjana Moldanova a felkelés utáni időszakról szóló szörnyű könyve a „Magányos fészekben” és Jeremej Ajpin „Szűzanya a véres hóban” című könyve volt. Aztán rémületemre megtudtam, hogy ennek a könyvnek alapján már elkezdtek forgatni egy filmet „Saga a hantikról” címmel.
Ezt elolvasva aztán megnyugodtam, egyáltalán nem az volt amit én akartam csinálni. Nyolc év alatt írtunk néhány forgatókönyvet, a költőitől kezdve - amit Gyenyisz Oszokin írt – a szigorúan vett dokumentumfilmig. Néhányszor eljutottunk a forgatókönyvvel a Goszkinoig, elhajtottak minket, de igazából engem sem elégítettek ki ezek a változatok. Aztán amikor ötletként két nagy pogány civilizáció összeütközése - a szovjet avantgárd civilizációja és a samanisztikus civilizáció – merült fel, minden a helyére került.

Szergej Szicsov
Mikor találkozott azzal a nővel, aki elsőként született a kazimi Kultbázison, és a film végén előadja a "Dal a nyughatatlan ifjúságról"?

Alekszej Fjodorcsenko
A forgatókönyvben ez a jelenet egyáltalán nem szerepelt. Amikor Kazimba mentem arra gondoltam, milyen jó lenne megtalálni ezt a lányt. A születéséről a forgatókönyvben csak említés történt és én találgattam, mi lehet vele most? Kiderült, hogy életben van. Rögtön elmentünk felvételt készíteni, beteg volt, öreg... Akkorra már kapott egy három szobás lakást egy új házban. Népviseletben találkozott velünk, de feszült volt, nehezen jött létre kontaktus. Azt mondtam: lerakunk oda egy kamerát, és ön, ha akar énekel valamit. Biztos voltam benne, hogy a saját nyelvén fog énekelni, hantiul. Aztán hirtelen elindul és Pahmutovát énekel. "Na, kész, nesze nektek mozi" gondoltam. Egész életében orosz tanárként dolgozott. A dalválasztással azonnal pontot tett a két civilizáció kapcsolatára, világossá vált ki nyert ebben a konfrontációban.

Szergej Szicsov
Hogyan viszonyulnak a helyiek a Kazim felkelés történetéhez?

Alekszej Fjodorcsenko
Igyekeznek nem emlékezni rá. Kazimban van egy múzeum, de ott erről a felkelésről szinte semmi sincs. Most, úgy gondolom, a helyzet megváltozik, én otthagytam minden saját rekvizítumomat - iskolapadok, feliratok - mindent, ami volt. És most lesz ott valami „Kazimi felkelés”-sarok szerű, két teremben magáról a Kultbázisról. A felkelés résztvevőit, a kihallgatás során meghalt hercegeket és sámánokat a mai napig nem rehabilitálták. Ők nem számítanak a megtorlás áldozatainak, köztörvényes cikkely alá esnek ahogy a gyilkosok. Ez az oka, hogy a hantik mindig egy kicsit szégyellték ezt a történetet. De, persze, mindenki tud erről a felkelésről. A hantik egyébként kevesen vannak, ám mindenkinek volt valaki a családjában aki részt vett a felkelésben. Magának a felkelésnek során nem öltek meg tíznél több embert, de amikor jöttek a letartóztatások, sokkal többet, mintegy 40 embert öltek meg a kihallgatások során, őket egyszerűen elfelejtették. A Hanti nép számára 60 ember elvesztése nagyon nagy szám. Az egész hatalmas területen Jamalt is belevéve összesen másfél ezren vannak.

Szergej Szicsov
A film legelső jelenete mintha kinyilvánítaná, hogy ez Koncsalovszkij „Az első tanító”-jának, vagy Kozincev és Trauberg „Egyedül”-jének szellemében készült film. Ez tudatos főhajtás vagy csalafintaság, ráhangolás az ismert koordinátarendszerre: "civilizált" tanár, tudatlan lakosok, gyerekek?

Alekszej Fjodorcsenko
Ez bizonyára véletlen analógia. A fejben ott vannak a tények: a lökést a Kazim felkeléshez az adta, hogy a gyerekeket elvitték az internátusból. És ez volt az a jelenet, mint egy történet előtti esemény, amely után minden elkezdődött.

Szergej Szicsov
Jelentenek-e az ön számára valamit a 20-as, 30-as évek filmjei? Mondjuk, ugyanazok a Dziga Vertov vagy Eisenstein metódusok érezhetőek filmje hőseinél...

Alekszej Fjodorcsenko
Hát, nem mondanám, hogy annak a mozinak rajongója vagyok, bár persze, amikor a "Forradalom angyalain" dolgoztam, a kor rengeteg filmjét megnéztem. Sokkal fontosabb az, hogy miután kitaláltuk a történetet és a hősöket, átnéztem körülbelül négyszáz avantgárd művész életrajzát. Minden műfajban - a szobrászoktól és filmesektől kezdve az építészekig és zeneszerzőkig. És a legérdekesebb tényeket az életrajzukból odaadtam a hőseimnek. Mindegyik "angyalnak" valós prototípusa van, és minden ami történik, a valóságos események mozaikja.

Szergej Szicsov
Tényleg volt ilyen osztaga a propagandista-avantgardistáknak? Azt hittem, hogy oda rögtön büntetőosztagokat küldtek.

Alekszej Fjodorcsenko
Nem, először volt a Kultbázis hálózat. Kórházak, múzeumok, állatorvosi állomások, bentlakásos iskolák, ahová elvitték a gyerekeket, na és persze a szőrme átvevőpontok. Vagyis az egész északon felépültek ilyen szigetei a szovjet civilizációnak. És a civilizációk közti félreértés éppen ebben a szakaszban kezdődött. Például a "kul" a hanti nyelvjárások egyikében ördög és ebből következik, hogy a Kultbázis egy olyan hely, ahol ördögök élnek. A vörös sátor, egy bemutató sátor volt (itt alapvető higiéniai, az orosz rendszerben gyökerező életvezetési tanácsokról folyt a szó), de a vörös sátor a hanti és nyenyec mitológiában az a hely, ahol a halottak élnek.

Szergej Szicsov
A Vörösök erről természetesen nem tudtak.

Alekszej Fjodorcsenko
Mindez hasznos céllal történt, el kellett foglalni a területet. Az első lépések rendkívül romantikusak voltak, népfelvilágosítóak. De aztán, amikor a hantikat kezdték adókkal nyomorgatni, mert pénzre és szőrmére volt szükség, ők zúgolódni kezdtek. A felkeléshez vezető okok, végül is, gazdaságiak voltak. Az adók nagymértékben emelkedtek, és valamiért éppen a nomád népeket sújtották. Ismeretes, hogy például a zürjének kevesebbet fizettek. Aztán kezdték elvenni a gyerekeket. Kazimban összegyűltek a szülők, 40 család, és az összes gyermeket elvitték. És akkor, hogy lecsillapítsák ezt a még nem felkelést, hanem lázongást, félreértésből, elindult ez az expedíció Szverdlovszkból, Polina Schneider vezetésével. Nem elfojtani - megbeszélni. Polina Schneider egyébként a krími Közoktatási Népbiztosság vezetője volt, tanárnő.

Szergej Szicsov
Tényleg mesterlövész volt?

Alekszej Fjodorcsenko
A hősök minden előtörténete természetesen kitalált. De létezett az expedíció: Pjotr Vasziljevics Asztrahanycev - a berjozovi kerületi végrehajtó bizottság elnöke; Pjotr Markelovics Szmirnov – a kazimi Kultbázis helyettes vezetője; Nyikolaj Varlamovics Nyesztyerov - a kazimi integrációs partnerség vezetője; Zahar Nyikiforovics Poszohov –az OGPU berjozovi kerületi szervezetének munkatársa, hanti nemzetiségű; és Polina Petrovna Schneider – az ÖsszszövetségiKP(b) uráli területi bizottságának megbízottja. Róluk keveset tudunk, ami ismert, csak a foglalkozásuk. A forgatókönyvben volt egy költői vonal kapcsolódóan a népbiztosságokhoz. Gyenyisz Oszokinnak van egy azonos című könyve, az egyik kedvencem, ahol éppen a Népbiztosságok mutatkoznak varázslatossággal, fantasztikus lényeggel, nagyon szép. Először kitaláltam minden hős számára egy ilyen mesés Népbiztosságot (Narkonyebo, Narkomuzika ...), ahol ők állítólagosan dolgoznak a közös fantazmagória szerint. De mindez fölöslegesnek bizonyult és eltávolítottam. A könyv természetesen lenyűgöző - ez szolgáltatta az egyik kulcsot a forgatókönyvhöz. Minden más: Júdás emlékműve, a krematórium, Ejzenstejn mexikói története, a „Skatuve” a moszkvai lett színház kivégzése - mindez valóban megtörtént. Minden karakter számára kerestem csontvázakat a szekrényben, ezek mind egykorúak a forradalommal, mind egy vérből valóak, ezért úgy tűntek nekem, hogy ezek nagyon fontos és odaillő jelenetek. Egyébként, ami Ejzenstejnt illeti: Ő igazi embereket szerepeltetett a kivégzés jelenet felvételén. Külön érdeklődtem Naum Kleimannál erről, és azt mondta, hogy ennek a történetnek nincs hivatalos forrása, az egész a legenda szintjén mozog. Akkor végignéztem ezt az epizódot kockánként, és alapjában véve teljesen színpadias, de van egyetlen kocka amelyen világosan látható, hogy egy ember meghal, na jó, vagy súlyosan megsérül. Ez az a jelenet, amikor az egyik betemetett emberre egy ló ráesik. Azt hiszem igen valószínű, volt valamilyen baleset, sérülés vagy halál a forgatás során és így születhetett a legenda. Filmünkben tucatnyi ilyen szép legenda van.


A forradalom angyalai (Ангелы революции)

2014. 113p.
Bemutató: 2015. június (Kinotavr filmfesztivál), 2015. november (forgalmazás)

A forradalom angyalai (Ангелы революции)
2014. 113p.
Bemutató: 2015. június (Kinotavr filmfesztivál), 2015. november (forgalmazás)

Rendező                 Alekszej Fjodorcsenko
Forgatókönyv        Gyenyisz Oszokin, Alekszej Fjodorcsenko, Oleg Loevszkij
Fényképezte          Sándor Berkesi
Zene                      Andrej Karaszjov

Szereplők
Darja Jekamaszova          Polina
Georgij Iobadze               Zahar
Oleg Jagogyin                  Iván
Pavel Baszov                   Pjotr
Konsztantyin Balakirjev  Nyikolaj
Alekszej Szoloncsov       Szmirnov
Polina Aug                      Anna


https://mega.nz/#!h4cFnQRb!72QAVzu3p_UFFaZiuJwwopcg7QlRAvPRpeYwjmqK7q0
jelszó: kinok55