Itt a blogon a „Sármányok” és „A mezei marik égi asszonyai” már
szerepelt.
Talán ezt is érdemes megnézni.
Okoskodásom helyett olvassátok el Szergej Szicsov 2015-ben a
film bemutatása után folytatott beszélgetését a műről annak alkotójával.
Szergej Szicsov
A film a Kazim felkelés valós történetén alapul. Ön, hogyan
szerzett erről tudomást, vagyis, hogyan indult a filmje?
Alekszej Fjodorcsenko
Úgy kezdődött, hogy tíz évvel ezelőtt, 2005 januárjában
megérkeztem az én első filmfesztiválomra Hanti-Manszijszkba az „Elsőként a
Holdon” c. filmemmel. Ott a „Jugra völgy” szálló udvarán állt egy sátor. Ebben
hantik szórakoztatták a fesztivál vendégeit - szarvast, fagyott halat
készítettek. Én mindegyiket nagyon szeretem és ott maradtam két napig. A
vetítésekre nem is mentem, csak ültem ott, ittam a húslevest és ettem a nyers
húst. Közben beszélgettem a családdal, Moldanovékkal, ők egy nagyon híres
nemzetség Jugrában, és meséltek nekem a nagyapjukról, aki egyike volt a kazimi
felkelés szervezőinek. Persze, ahogy az oroszok 99%-a, én sem tudtam erről
semmit. Nagyon felkeltette az érdeklődésemet, hát hogyne - a sámánok felkelése
a szovjethatalom ellen! Elmentem a hanti-manszijszki Ugor Intézetbe. Eltöltöttem
ott néhány napot, összeszedtem mindent ami megjelent a témában, bár nagyon
keveset találtam. Elhoztam magammal pár tanulmányt, néhány cikket és két
könyvet. Ez Tatyjana Moldanova a felkelés utáni időszakról szóló szörnyű könyve
a „Magányos fészekben” és Jeremej Ajpin „Szűzanya a véres hóban” című könyve
volt. Aztán rémületemre megtudtam, hogy ennek a könyvnek alapján már elkezdtek
forgatni egy filmet „Saga a hantikról” címmel.
Ezt elolvasva aztán megnyugodtam, egyáltalán nem az volt
amit én akartam csinálni. Nyolc év alatt írtunk néhány forgatókönyvet, a
költőitől kezdve - amit Gyenyisz Oszokin írt – a szigorúan vett
dokumentumfilmig. Néhányszor eljutottunk a forgatókönyvvel a Goszkinoig, elhajtottak
minket, de igazából engem sem elégítettek ki ezek a változatok. Aztán amikor ötletként
két nagy pogány civilizáció összeütközése - a szovjet avantgárd civilizációja
és a samanisztikus civilizáció – merült fel, minden a helyére került.
Szergej Szicsov
Mikor találkozott azzal a nővel, aki elsőként született a
kazimi Kultbázison, és a film végén előadja a "Dal a nyughatatlan
ifjúságról"?
Alekszej Fjodorcsenko
A forgatókönyvben ez a jelenet egyáltalán nem szerepelt.
Amikor Kazimba mentem arra gondoltam, milyen jó lenne megtalálni ezt a lányt. A
születéséről a forgatókönyvben csak említés történt és én találgattam, mi lehet
vele most? Kiderült, hogy életben van. Rögtön elmentünk felvételt készíteni,
beteg volt, öreg... Akkorra már kapott egy három szobás lakást egy új házban.
Népviseletben találkozott velünk, de feszült volt, nehezen jött létre
kontaktus. Azt mondtam: lerakunk oda egy kamerát, és ön, ha akar énekel
valamit. Biztos voltam benne, hogy a saját nyelvén fog énekelni, hantiul. Aztán
hirtelen elindul és Pahmutovát énekel. "Na, kész, nesze nektek mozi"
gondoltam. Egész életében orosz tanárként dolgozott. A dalválasztással azonnal
pontot tett a két civilizáció kapcsolatára, világossá vált ki nyert ebben a
konfrontációban.
Szergej Szicsov
Hogyan viszonyulnak a helyiek a Kazim felkelés történetéhez?
Alekszej Fjodorcsenko
Igyekeznek nem emlékezni rá. Kazimban van egy múzeum, de ott
erről a felkelésről szinte semmi sincs. Most, úgy gondolom, a helyzet
megváltozik, én otthagytam minden saját rekvizítumomat - iskolapadok, feliratok
- mindent, ami volt. És most lesz ott valami „Kazimi felkelés”-sarok szerű, két
teremben magáról a Kultbázisról. A felkelés résztvevőit, a kihallgatás során
meghalt hercegeket és sámánokat a mai napig nem rehabilitálták. Ők nem
számítanak a megtorlás áldozatainak, köztörvényes cikkely alá esnek ahogy a
gyilkosok. Ez az oka, hogy a hantik mindig egy kicsit szégyellték ezt a
történetet. De, persze, mindenki tud erről a felkelésről. A hantik egyébként
kevesen vannak, ám mindenkinek volt valaki a családjában aki részt vett a
felkelésben. Magának a felkelésnek során nem öltek meg tíznél több embert, de
amikor jöttek a letartóztatások, sokkal többet, mintegy 40 embert öltek meg a
kihallgatások során, őket egyszerűen elfelejtették. A Hanti nép számára 60
ember elvesztése nagyon nagy szám. Az egész hatalmas területen Jamalt is
belevéve összesen másfél ezren vannak.
Szergej Szicsov
A film legelső jelenete mintha kinyilvánítaná, hogy ez
Koncsalovszkij „Az első tanító”-jának, vagy Kozincev és Trauberg
„Egyedül”-jének szellemében készült film. Ez tudatos főhajtás vagy
csalafintaság, ráhangolás az ismert koordinátarendszerre:
"civilizált" tanár, tudatlan lakosok, gyerekek?
Alekszej Fjodorcsenko
Ez bizonyára véletlen analógia. A fejben ott vannak a
tények: a lökést a Kazim felkeléshez az adta, hogy a gyerekeket elvitték az
internátusból. És ez volt az a jelenet, mint egy történet előtti esemény, amely
után minden elkezdődött.
Szergej Szicsov
Jelentenek-e az ön számára valamit a 20-as, 30-as évek
filmjei? Mondjuk, ugyanazok a Dziga Vertov vagy Eisenstein metódusok érezhetőek
filmje hőseinél...
Alekszej Fjodorcsenko
Hát, nem mondanám, hogy annak a mozinak rajongója vagyok,
bár persze, amikor a "Forradalom angyalain" dolgoztam, a kor rengeteg
filmjét megnéztem. Sokkal fontosabb az, hogy miután kitaláltuk a történetet és a
hősöket, átnéztem körülbelül négyszáz avantgárd művész életrajzát. Minden
műfajban - a szobrászoktól és filmesektől kezdve az építészekig és
zeneszerzőkig. És a legérdekesebb tényeket az életrajzukból odaadtam a
hőseimnek. Mindegyik "angyalnak" valós prototípusa van, és minden ami
történik, a valóságos események mozaikja.
Szergej Szicsov
Tényleg volt ilyen osztaga a propagandista-avantgardistáknak?
Azt hittem, hogy oda rögtön büntetőosztagokat küldtek.
Alekszej Fjodorcsenko
Nem, először volt a Kultbázis hálózat. Kórházak, múzeumok,
állatorvosi állomások, bentlakásos iskolák, ahová elvitték a gyerekeket, na és
persze a szőrme átvevőpontok. Vagyis az egész északon felépültek ilyen szigetei
a szovjet civilizációnak. És a civilizációk közti félreértés éppen ebben a
szakaszban kezdődött. Például a "kul" a hanti nyelvjárások egyikében
ördög és ebből következik, hogy a Kultbázis egy olyan hely, ahol ördögök élnek.
A vörös sátor, egy bemutató sátor volt (itt alapvető higiéniai, az orosz
rendszerben gyökerező életvezetési tanácsokról folyt a szó), de a vörös sátor a
hanti és nyenyec mitológiában az a hely, ahol a halottak élnek.
Szergej Szicsov
A Vörösök erről természetesen nem tudtak.
Alekszej Fjodorcsenko
Mindez hasznos céllal történt, el kellett foglalni a
területet. Az első lépések rendkívül romantikusak voltak, népfelvilágosítóak.
De aztán, amikor a hantikat kezdték adókkal nyomorgatni, mert pénzre és szőrmére
volt szükség, ők zúgolódni kezdtek. A felkeléshez vezető okok, végül is,
gazdaságiak voltak. Az adók nagymértékben emelkedtek, és valamiért éppen a
nomád népeket sújtották. Ismeretes, hogy például a zürjének kevesebbet
fizettek. Aztán kezdték elvenni a gyerekeket. Kazimban összegyűltek a szülők,
40 család, és az összes gyermeket elvitték. És akkor, hogy lecsillapítsák ezt a
még nem felkelést, hanem lázongást, félreértésből, elindult ez az expedíció
Szverdlovszkból, Polina Schneider vezetésével. Nem elfojtani - megbeszélni.
Polina Schneider egyébként a krími Közoktatási Népbiztosság vezetője volt,
tanárnő.
Szergej Szicsov
Tényleg mesterlövész volt?
Alekszej Fjodorcsenko
A hősök minden előtörténete természetesen kitalált. De létezett
az expedíció: Pjotr Vasziljevics Asztrahanycev - a berjozovi kerületi
végrehajtó bizottság elnöke; Pjotr Markelovics Szmirnov – a kazimi Kultbázis
helyettes vezetője; Nyikolaj Varlamovics Nyesztyerov - a kazimi integrációs
partnerség vezetője; Zahar Nyikiforovics Poszohov –az OGPU berjozovi kerületi
szervezetének munkatársa, hanti nemzetiségű; és Polina Petrovna Schneider – az
ÖsszszövetségiKP(b) uráli területi bizottságának megbízottja. Róluk keveset
tudunk, ami ismert, csak a foglalkozásuk. A forgatókönyvben volt egy költői
vonal kapcsolódóan a népbiztosságokhoz. Gyenyisz Oszokinnak van egy azonos című
könyve, az egyik kedvencem, ahol éppen a Népbiztosságok mutatkoznak
varázslatossággal, fantasztikus lényeggel, nagyon szép. Először kitaláltam
minden hős számára egy ilyen mesés Népbiztosságot (Narkonyebo, Narkomuzika
...), ahol ők állítólagosan dolgoznak a közös fantazmagória szerint. De mindez
fölöslegesnek bizonyult és eltávolítottam. A könyv természetesen lenyűgöző - ez
szolgáltatta az egyik kulcsot a forgatókönyvhöz. Minden más: Júdás emlékműve, a
krematórium, Ejzenstejn mexikói története, a „Skatuve” a moszkvai lett színház
kivégzése - mindez valóban megtörtént. Minden karakter számára kerestem
csontvázakat a szekrényben, ezek mind egykorúak a forradalommal, mind egy vérből
valóak, ezért úgy tűntek nekem, hogy ezek nagyon fontos és odaillő jelenetek.
Egyébként, ami Ejzenstejnt illeti: Ő igazi embereket szerepeltetett a kivégzés
jelenet felvételén. Külön érdeklődtem Naum Kleimannál erről, és azt mondta,
hogy ennek a történetnek nincs hivatalos forrása, az egész a legenda szintjén
mozog. Akkor végignéztem ezt az epizódot kockánként, és alapjában véve teljesen
színpadias, de van egyetlen kocka amelyen világosan látható, hogy egy ember
meghal, na jó, vagy súlyosan megsérül. Ez az a jelenet, amikor az egyik betemetett
emberre egy ló ráesik. Azt hiszem igen valószínű, volt valamilyen baleset,
sérülés vagy halál a forgatás során és így születhetett a legenda. Filmünkben
tucatnyi ilyen szép legenda van.
A forradalom angyalai (Ангелы революции)
2014. 113p.
Bemutató: 2015. június (Kinotavr filmfesztivál), 2015. november
(forgalmazás)
A forradalom angyalai (Ангелы революции)
2014. 113p.
Bemutató: 2015. június (Kinotavr filmfesztivál), 2015. november
(forgalmazás)
Rendező Alekszej
Fjodorcsenko
Forgatókönyv Gyenyisz Oszokin,
Alekszej Fjodorcsenko, Oleg Loevszkij
Fényképezte Sándor Berkesi
Zene Andrej
Karaszjov
Szereplők
Darja Jekamaszova Polina
Georgij Iobadze Zahar
Oleg Jagogyin Iván
Pavel Baszov Pjotr
Konsztantyin Balakirjev Nyikolaj
Alekszej Szoloncsov Szmirnov
Polina Aug Anna
https://mega.nz/#!h4cFnQRb!72QAVzu3p_UFFaZiuJwwopcg7QlRAvPRpeYwjmqK7q0
jelszó: kinok55
